2016. április 17., vasárnap

Különbözőségben az egység?



A tudatosság csak egy választás
 
Írta: Gary Douglas




Gandhi azt mondta: "Légy a változás, amit a világban látni szeretnél." Miért fontosabb számodra az, hogy NEM használod a kapacitásaid, az intelligenciád és a kedvességedet annál, hogy egyre jobban az legyél, aki vagy, és azt a változást teremtsd, amit a világban látni szeretnél?

Mindegyikünk lehet annak a változásnak az alkotóeleme, amik eddig nem voltunk hajlandóak lenni. Eddig csak arra voltál hajlandó, hogy ideál legyél, ami azt teremti, hogy mások konfliktusban álljanak veled, bíráljanak téged, hogy ne lássanak és ne akarjanak a közeledben lenni - de ezek közül egyik sem az, amit keresel. Nem teszed fel a kérdést: "Mi mást is generálhatok és teremthetek, ami mindenen túl van amiről bármikor is tudtam, hogy lehetséges?"

Azt hiszed, hogy ahhoz, hogy más legyél, el kell különülnöd attól az egységtől, ami vagy. Ez nem így van. Ahhoz, hogy igazán más légy, egységben kell lenned. A világon a legkülönbözőbb ember az, aki az egységből és a tudatosságból működik. Ha valóban hajlandó vagy arra, hogy az egységből működj, minden és mindenki megváltozik körülötted.

Tényleg változást akarsz? Próbálj meg tudatos lenni.



Ha tudatos vagy, mindent élvezel az életben. Számomra a tudatosság egyfajta békével jár együtt. Nyitott végű univerzum, ahol minden lehetségessé válik, minden elérhető, és az általad hozott választások meghatározzák, hogyan vagy hajlandó magaddal és a körülötted élőkkel létezni. A béke és az öröm kéz a kézben jár. Egyfajta békéd, örömed van, lehetőségeid és kiterjedésed, és hálás vagy mindennek és mindenkinek, ami körülvesz.

Én másfajta eredményt keresek, mint a legtöbb ember. Engem az érdekel, hogyan fogjuk meg és tágítjuk ki azt az éberséget ami te vagy, hogy az életed is kiterjedjen. Annak, hogy ezt megtedd, a tudatosság a módja. Amikor a tudatosságot kezded választani, hirtelen ajtók nyílnak előtted.

Van olyan fix nézőpontod, hogy meg kell dolgoznod ezért a tudatosság dologért? Azt gondolod
, hogy: "Egyszerre csak egy kicsit vagyok hajlandó a tudatosságot választani? Végül is rábeszélhetnél. De addig nem fogom választani, amíg teljesen rá nem beszélsz. Jobb lesz, ha nagyon meggyőző vagy, mert kétlem, hogy bárki is az igazat mondaná nekem."

Ha a tudatosság még évekre van, akkor mit tudsz fenntartani? A fix nézőpontjaidat. Ha ez a leírás igaz rád, akkor valami olyat mondok, ami nem fog tetszeni: a tudatosság nem olyan izom, amit építened kell. A tudatosság egy választásnyira van. És ezt a választást meg kell hoznod.

Mi történne ha belelépnél abba térbe, ahol mindezt választhatod?



Ez egy részlet Gary Douglas Az utópisztikus ideálokon túl c. könyvéből, amit angolul innen beszerezhetsz:
https://accessconsciousness.me/shop/2014/03/28/beyond-utopian-ideal-gary-m-douglas/

Forrás: http://access-consciousness-blog.com/2016/04/consciousness-is-only-a-choice-away/

Fordította: Szecskó Emese


2016. március 2., szerda

Fájdalom? Mi egyéb lehetséges?



Az első számú hiba, amit az emberek fájdalmukban elkövetnek

Írta: Simone Milasas




Ha valakinek fájdalmai vannak, a legnagyobb elkövetett hiba, hogy azt nézi, „Hogyan oldhatom meg ezt a problémát (pl. hátfájás), és hogyan tüntethetem el?”.
Mi lenne, ha inkább onnan néznél rá, hogy a test tudatos organizmus? Ha a test tudatos, tényleg fájdalmat és problémákat teremt, hacsak nincs olyan információ, amit szeretne, ha tudnál?

         Mit jelent ez pragmatikusan?

Kérdezgesd a tested, és légy hajlandó rá figyelni, anélkül, hogy ezután a probléma varázsütésszerű eltűnését kívánnád feltétlen eredményként. Például, anélkül, hogy bármilyen nézőpontod lenne arról, hogy mit mond Neked, kérdezd meg:

„Ha ez nem lenne probléma, ha nem kéne megjavítanom, milyen információ lenne számomra itt ezzel elérhető?”

Ha nem vagy hajlandó eljutni ehhez az információhoz, nem fog kiderülni számodra, mi is történik. Lehetséges megszabadulni a fájdalomtól stb. az információ nélkül, de ha a fájdalmat elsősorban megalkotó tudattalanság nincsen azonosítva, az újra meg lesz teremtve vagy ugyanúgy vagy teljesen másképp; a tested azt mondja: „Nos, így nem jutott el hozzád, próbáljuk meg másképp, nézzük meg, arra figyelsz-e?”.

A fádalom azonnal feloldódhat a tudatosságban az elismerés által. Nemrég volt egy ülésünk Dr. Fiona Millerrel a hátfájással kapcsolatban. Mialatt arról az információról kérdezgetett engem, amit nem voltam hajlandó befogadni, felismertem, hogy nem vagyok hajlandó kijelenteni, birtokolni és elismerni azt a potenciált, aki én vagyok, ahogy azt sem, hogy nem mindenki képes az lenni. Mindig azt hittem, hogy mások is lehetnek ugyanilyenek, és éveken keresztül nem voltam hajlandó észrevenni, hogy ez nem így van. És most, minden alkalommal, amikor elutasítom ennek az elismerését, hátfájásom van. Amikor ránéztem erre, az nagy könnyedséget teremtett a testemben.

Nagyon sok fájdalom, kényelmetlenség és stressz, ami a testünkben van, ott jelentkezik, ahol nem engedjük, hogy az legyen, aminek megteremtettük. A tested a te teremtésed. Tehát van oka annak, ahogyan ezt a testet ebben az életben megteremted, pl. nőként bizonyos magasságot és hajszínt bizonyos megjelenéssel. Ez nem véletlen volt. Valahol meghoztad ezeket a választásokat, és éberséged, tudásod volt arról, hogy ez mit fog a világban teremteni.

Van egy bámulatosan szép barátom. Azzal, hogy ezt teljesen elismeri magáról, és nem úgy járkál, hogy tagadja, a szépségével mindenkinek hozzájárulás, aki körülveszi őt. Mi az, amiért te a testedet teremtetted? És milyen energiákkal vagy hozzájárulás, amiket teljesen elutasítasz, nem ismersz el vagy eltompítasz egy olyan szintig, ami már fájdalmat okoz?
 
Pusztítsd a nézőpontjaidat, hogy a fájdalmat is megsemmisítsd. Előfordul, hogy az emberek azt gondolják, ami a testükben felbukkan, azt a genetika vagy a szerencse irányítja, és, mivel az egy fizikai dolog, bele kell nyugodniuk abba, amijük van. A valóság az, hogy az emberek annyit képesek változni, hogy felismerhetetlenné válnak. És ez nem annak az eredménye, hogy többet edzenek vagy változtatnak az étrendjükön. Hajlandóak azt választani, hogy valami nagyon különböző legyenek, és miközben így tesznek, a testüknek olyan változásai vannak, amelyek visszatükrözik, hogy mire lettek hajlandóak, hogy mik legyenek a világban.

Ugyanez a helyzet a fájdalommal. Pusztíts és tégy nemteremtetté minden nézőpontot vele kapcsolatban, így a testednek lesz tere ahhoz, hogy valami mást teremtsen. Mindig inkább a kérdezésbe és a lehetőségekbe menj ahelyett, hogy minden beragasztva tartana, amiről már valaha döntöttél.

Kérdezd meg: „Mi lehetséges a testemmel? Hogyan másképp teremthetném ezt meg?”

A hajlandóság, hogy ítéletek nélkül teret adj a testednek, térben létezz vele, és ránézz arra, hogy energetikailag mi lehetséges, valójában az a hely, ahonnan a változás és a teremtés nagy része származik. Minden egyes feltett kérdés, és minden elengedett nézőpont közelebb visz ahhoz, hogy teljes egységközösségben légy a testeddel, így annak nem kell a fájdalomhoz folyamodnia, hogy információt közöljön veled.





Fordította: Szecskó Emese